A falu első okleveles említése 1345-ből ismert, „Sarkan” néven. Ekkor Kapuvárhoz tartozott. A középkor folyamán az Osl nemzetség birtoka volt. Őket a Nádasdy család és több kisebb birtokos követte.A község Szent Márton templomát 1588-ban említik először az oklevelek. A templomot a törökök 1594-ben, Győr elfoglalásának évében feldúlták. Újjáépítésére 1633-ban került sor.
A reformáció során 1576-ban prédikátor térítése nyomán, a falu lakói áttértek az evangélikus vallásra. 1681-ben, a soproni országgyűlés idején nem is élt katolikus pap a településen. 1717 körül katonák és kapuvári hajdúk foglalták vissza a protestánsoktól a katolikus templomot. A szilsárkányi evangélikus gyülekezet ekkor Vadosfához, mint artikuláris helyhez csatlakozott. Az úrbérrendezés (1767) idején több kisebb birtokosé volt a község. II. József türelmi rendeletével pozitív változás állt be az evangélikusok életében; 1784. október 14-ére fel is épült új templomuk.
A község élén az idők során többször is az országos, megyei, illetve járási életben is szerepet vivők álltak.
1848-ban a településen is megalakult a Nemzetőrség. A 60 összeírtból 12 önkéntes volt. Brányi Lajos gazdatiszt főhadnagyi rangot kapott. A kiegyezést követően a község lassan, de egyenletesen fejlődött. Az iskolatanács 1873-as jelentéséből tudjuk, hogy a katolikusoknál 81 fiú és 72 leány, az evangélikusoknál 29 fiú és 37 leány járt az elemi iskolába.[m 1]
A békés fejlődést kerékbe törte az első világháború, amelyben 65-en haltak meg. Emléküknek 1925-ben szobrot állíttatott a község lakossága. A két háború között a falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszerveződő egyesületek, szövetkezetek és társaságok. Volt olyan időszak, amikor számuk elérte a 28-at. Valamennyi között a legrégibb az 1885-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
Mai élete
A II. világháború újabb szenvedést hozott Szilsárkánynak is. Harmincan katonaként, mások polgári áldozatként vesztették életüket.
A falu szülötte volt Hegedüs András, az 1956-os forradalom előtti időszak utolsó és minden idők legfiatalabb magyar miniszterelnöke (1955-ben 33 évesen vette át a kormány irányítását), aki később, az 1960-as években szociológusként szembefordult a kádári rendszerrel.
1959-ben Szilsárkány és a szomszédos Pásztori gazdái 250 taggal termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma 65 embert foglalkoztat, de az 1990-es rendszerváltás óta mindkét településen működnek magángazdaságok, valamint vállalkozók és kereskedők is.
Szilsárkány intézményrendszerének élén a képviselő-testület áll a polgármesteri hivatallal. Nyolcosztályos általános iskola és napközi otthonos óvoda is van a faluban. A pásztori általános iskolások is a szilsárkányi iskolában tanulnak, a 100-nál több tanulóval 11 tanító foglalkozik.
A falu könyvtárában több mint 5000 kötet várja az olvasókat.
Tánccsoport is működik a községben.
A település hívő lakói két felekezethez, az evangélikus és a katolikus egyházközséghez tartoznak.
(Forrás: Wikipedia)